CMMI

A következő menüpontok megmagyarázzák, mi is az a CMMI és milyen előnyökkel szolgálhat a vállalatodnak. Ha érdekel, hogy mi kell a projekt pontos időben való kivitelezéséhez, kérlek, olvass tovább.

Feltételezheted, hogy a CMMI a NASA, Boeing, vagy más óriásvállalatoknak való – de ez távol áll az igazságtól!

Attól függően, hogyan implementálod a CMMI második vagy harmadik szintjét, a befektetések megtérülése akár már 10 embernél is kezdődhet… Továbbá, a CMMI semmilyen módon nem gátolja az olyan agilis folyamatokat, mint az XP vagy a Scrum; a CMMI mindössze annyit tesz, hogy rámutat az XP vagy a Scrum hiányosságaira, melyek a hibák kijavítása után száz százalékosan érettek lesznek a CMMI harmadik szintjéhez, ami továbbá a harmadik szinthez kapcsolódó idő/költség megtérülésekhez vezethet.

Konzervatív becslések szerint a CMMI harmadik szintjével kompatibilis szoftverfejlesztési folyamatok alkalmazása akár négy-húszszoros megtérülést is eredményezhet, a választott implementációs módszertől függően. A jelenlegi érettségi szinttől függően, akár 30 százalékkal is gyarapodhat a kapott érték, ugyanakkora erőfeszítések mellett.

A CMMI az angol “Capability Maturity Model Integrated” kifejezés rövidítése, melynek jelentése integrált képesség-érettség modell. Az integrált modell 2001-ben alakult ki, az 1992-ben létrejött eredeti CMM modellen véghezvitt változások következtében.

Hogyan kezdődött?

Az első CMM-mel foglalkozó tanulmány az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának megbízásából készült el. A Védelmi Minisztérium arra volt kíváncsi, melyek azok a legfontosabb elemek, melyek az informatikai projektek elvégzését közelebb tudnák hozni a várt idő/költség előrejelzésekhez. A tanulmány elvégzésével a Carnegie Mellon egyetem szoftvermérnöki kara kapott megbízást, még 1988-ban. A kar az eredményeket és az első CMM jelentést 1992-ben jelentette meg.

Mit találtak?

A CMMI valódi értéke, hogy megmutatja melyik programfejlesztő, projektmenedzsment vagy szervezeti menedzsment folyamatok jelentik a kulcsot a nagyobb idő/költség teljesítményhez.
A CMM és a CMMI ezeket a folyamatokat kulcs-folyamatcsoportoknak (KPA) nevezi, melyek feltétlenül szükségesek a képesség-érettség eléréséhez. Más szavakkal, a CMMI rámutat azokra a képességekre, melyekkel érdemes foglalkozni az érték növelésének érdekében.

Dióhéjban így néz ki a dolog:

► Ahhoz, hogy az első szintről, melyet „hősködő menedzsmentnek” is neveznek, a második szintre lépj, és jelentősen csökkentsd az idő/költség túllépéseket, el kell fogadnod és alkalmaznod kell a követelménymenedzsment, a projekttervezés, a projekt monitoring és a konfigurációs menedzsment folyamatait is, valamint még néhány más folyamatot (összesen 7 KPA-ról, azaz kulcs-folyamatcsoportról van szó).

► A másodikról a harmadik szintre való fellépéshez még néhány folyamatot kell alkalmazni. Ilyenek például az ellenőrzés, tervezés, érvényesítés és a döntéselemzés. Emellett szükség van még olyan szervezeti folyamatokra is, mint amilyen a meghatározott folyamatok tervezése, elkészítése, képzése, és szükségesek az eszközök, sablonok, szabványok, stb. is (még 10 KPA, azaz kulcs-folyamatcsoport).

► A negyedik szintet a projektek és folyamatok kvantitatív menedzsmentje jellemzi.

► Az ötödik szinten elvárás a folyamatos fejlesztés valamint a kvantitatív adatok alapján történő előrejelzés és mérés is.

Ne ess pánikba!

Ne ijedj meg a negyedik és ötödik szinttől – kezdd a második szint elérésével, majd célozd meg a harmadikat. Ez nem is lesz olyan nehéz, hiszen ezek mind olyan alapdolgok, melyekről már hallottál, sőt, egy részét valószínűleg már alkalmazod is. És jegyezd meg – ezzel a kis lépéssel már közelebb is kerültél a harmadik szinthez – fantasztikus, csak így tovább!

Ajánlott olvasmányok

Bizonyára van még kérdésed, vagy szeretnél több részletet is megtudni. Ajánljuk figyelmedbe:

• Mely érettségi szintek léteznek?
• Melyik szintet érdemes megcélozni? Szükségem van-e CMMI bizonyítványra? (GYIK)
• Létezik-e teljes lista, mely tartalmazza a szintek eléréséhez szükséges összes folyamatot?
• Pontosan mit kell alkalmazni a második és a harmadik szint eléréséhez?

Az idő/költség variációk nagy hatást gyakorolnak az összeredményre, legyen szó akár pénzügyről, akár hírnévről. Például:

És, hogy komolyra fordítsuk a szót:

• Ha 20%-kal több időt venne igénybe, az azt jelentené, hogy a marketing csoport várakozik, a szolgáltatás nem elérhető, mint ahogy megígértük, a bevételáramlás is késik számunkra.
• Az idő/költség aránypár eltolódása kihat más projektekre is. Így kevesebb pénz jut más projektek megvalósítására, ami hátráltatja a vállalat stratégiáját és más taktikai lépéseket.
• Kereskedelmi szemszögből nézve, ha a vállalatnak 10%-os a jövedelmezősége, hozzávetőlegesen mondhatjuk, hogy 100 000 dollár valaki számára annyit jelent, hogy ezt az összeget fel kell tornáznia 1 000 000 dollárra termelés és értékesítés során, hogy a vállalat éppen csak fedezni tudja költségeit. A túllépés közvetlen hatással van a szervezet pénzügyi eredménymérlegére és a részvényeink értékére.
• Közigazgatási környezetben a 3. szint elérésével el lehet érni a jobb kézbesítés/támogatást a közszolgáltatásban az ICT segítségével. Továbbá, az ICT szervezet előrelátásai szerint, az egységfejlődés és a kereslet már nem okoz több stresszt, mivel tervezhető és ellenőrizhető lesz.

Befektetésünk, hogy megszerezzük az előrelátott CMMI 3. szintű programfejlesztés feldolgozását és betanítását és, hogy a folyamatot másodrendűvé tegyük, a befektetési diagramok egy átlagot fognak mutatni, mely alapján megtakaríthatunk akár 50%-nyi idő/költség arányt minden kibocsájtott egység alapján, amelyek szerepelnek a projektben. Ha valaki visszakozik vagy kételkedik, mond meg neki, hogy ha 10% – 30%-kal is többet tudnál teljesíteni, az nem is volna rossz.

De komolyra fordítva a szót, egy szolid 10%-os előmenetel, ROI (befektetésből megtérülő nyereség) esetében 4-től 20 alkalommal is teljesen lehetséges. A nyereség négyszeresen felülmúlja a befektetést, ha mindezt kifejleszted saját részre, és tizenháromszorosan ha megvásárolsz egy folyamatot, mint például az IBM Rational’s MethodComposer, vagy akár húszszorosan, de csak a teljes, hármas szintű panaszok esetében, mint például a SmartMethod (minden esetben megába foglal továbbképzést is). A programunkra alapuló irodai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy 10%-os fejlődés elérhető szinte azonnal, míg a 20%-os is hamar megvalósul.

További információkért a befektetésből megtérülő nyereségről keresd fel vállalati akta mintáinkat.

Szó mi szó, ha az előrejelzések variációit szeretnéd csökkenteni, vagy általában véve a jelenlegi idő/ költség arányt szeretnéd csökkenteni, amellett, hogy szeretnéd kézbesíteni az ígért és jobb teljesítményt, a CMMI elárulja neked, hogy milyen képességeket célozz meg.

A CMM kutatás (figyelj fel az „I” hiányára) nem a véleményeken alapszik, hanem a mérhető különbségeken.

A CMM és a CMMI nagyban különbözik mondjuk az ITIL/itSMF-től vagy OPM3-tól, melyek szintén alkalmazzák az érettségi szinteket. Azonban ezek a szintek inkább egy szabványos csoport kollektív véleményén alapszanak, míg a CMM és a CMMI esetében a szintek alapja az idő/költség korreláció az alkalmazott folyamatokban.

A Cobit elfogadta a CMMI szintjeit, de sokkal szélesebb körű ellenőrzés mellett (a stratégiától kezdve, a kormányzáson át, egészen az informatikai műveletekig, azaz az ITIL-ig).

A CMM és a CMMI idő/költség viszonyával kapcsolatos megfigyeléseit megerősítette a Standish Chaos jelentés, a Spice projekt és még sok más kutatás is.

A PRINCE2 és a PMBOK kollektív véleményszabványok. A CMMI kulcsfolyamatai és specifikus gyakorlatai rámutatnak a munkatestületben jelentkező hiányosságokra, annak érdekében, hogy a mérhető idő/költség javulás elérhetővé váljon.

A CMMI integrált modell négy különböző képességi modellt ötvöz. A modellek integrálásával kapcsolatban azonban megütköznek a vélemények. Például a Követelményfejlesztés és a Követelménymenedzsment szét lett választva egymástól, de felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban vajon elválasztható-e ez e két részleg. Ehhez hasonlóan, az „új” (CMMI) harmadik szintje integrálja a folyamatcsoportokat, de felmerülhet a kérdés, hogy vajon minden folyamat tiszta idő/költség korrelációval rendelkezik-e.

A CMMI jelentős javulást hozott azzal, hogy az elemzés és a mérés folyamatait a negyedikről a második szintre helyezte át. Ez azonban egy tanult lecke (méghozzá elég fontos lecke), nem pedig a második szint belső folyamatainak a megfigyelésének eredménye.

Az Amerikai Védelmi Minisztérium leállította a CMMI kutatás további finanszírozását. Ez valószínűleg azért történt így, mert a kulcsfolyamatokban nem történt jelentősebb változás az eredeti, 1992-es CMM kutatás óta, kivéve az integrált folyamatokat. Ezek jó hírek, hiszen tisztán mutatják, hogy még 17+ év elteltével is biztosak lehetünk abban, mi jelent valódi különbséget a projekt teljesítményében.

Ennek az utolsó, pozitív megállapításnak a fényében… ha már tudjuk, mi jelenti a különbséget, miért is ne kezdenénk hozzá?

Ez a rész mosolyt csal az ember arcára, és természetesen nem tükrözi a hivatalos CMMI szinteket vagy a CMU-SEI anyagokat. Mégis felismerheted néhány jellemvonását.

Nem sokkal a CMMI (1992) felbukkanását követően, néhány ember úgy érezte, szükséges tisztázni a mércék másik (negatív) végét. A következőkben egy e-mailből idézünk, mely az 1993-1994 évekből származik.

Íme egy gyors áttekintés a kibővített CMM szintekről az Egyesült Államok Légierejében frissen őrnaggyá kinevezett Tom Schorschtól.

A CMU-SEI adatok szerint, 70%-a az összes szoftveres szervezetnek 1-es (Káosz) szinten van a Képesség – Érettség Modell (CMM) alapján. A valóságban, sok esetben lejjebb helyezkednek el, mint csupán a káosz szint, viszont a CMM rendszerben nem létezik alacsonyabb szint.

Ez a cikk definiálja és leírja az alacsonyabb szinteket, és a hozzájuk tartozó Kontraproduktív Magatartásokat (KPAs). Természetesen a SEI CMM-ben, a KPA (Key Proces Area) jelentése Kulcsfontosságú folyamat és terület.

A fejletlenség négy szintje:

0 . szint: Gondatlanság (Közöny): Nem hagyja, hogy egy fejlesztési folyamat sikeres legyen. Minden problémát technikai problémának tekint. A vezető és a minőségbiztosítási aktivitásokra csak rezsiköltségként és felesleges kiadásként tekint, amelyek elengedhetetlenek a szoftver fejlesztési folyamatokhoz.

–1. szint: Akadályozó (Kontraproduktív): Nemkívánatos eredményre vezető folyamatokat vezet be. A folyamatok szigorú meghatározására és betartására nagy hangsúlyt fektet. Rituális szertartásoktól hemzseg.

-2. szint: Lenéző (Arrogáns): Figyelmen kívül hagyja a remek, intézményesített szoftver mérnöki munkákat. Hatalmas szakadék van a szoftver fejlesztési aktivitások és a szoftver javítási folyamatok között. Teljesen hiányzik a képzési program.

-3. szint: Aláásás (Szabotázs): Elhanyagolja a saját jellemzők kifejlesztését, ehelyett tudatosan lejáratja a konkurens szervezetek erőfeszítéseit, a szoftver fejlesztési folyamatokat illetően. Kifizetődő kudarc és gyenge teljesítmény.

A te szervezeted hová tartozik? Remélhetőleg a pozitív tartományban van.