A valódi történet
A CMMI az angol “Capability Maturity Model Integrated” kifejezés rövidítése, melynek jelentése integrált képesség-érettség modell. Az integrált modell 2001-ben alakult ki, az 1992-ben létrejött eredeti CMM modellen véghezvitt változások következtében.
Hogyan kezdődött?
Az első CMM-mel foglalkozó tanulmány az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának megbízásából készült el. A Védelmi Minisztérium arra volt kíváncsi, melyek azok a legfontosabb elemek, melyek az informatikai projektek elvégzését közelebb tudnák hozni a várt idő/költség előrejelzésekhez. A tanulmány elvégzésével a Carnegie Mellon egyetem szoftvermérnöki kara kapott megbízást, még 1988-ban. A kar az eredményeket és az első CMM jelentést 1992-ben jelentette meg.
Mit találtak?
A CMMI valódi értéke, hogy megmutatja melyik programfejlesztő, projektmenedzsment vagy szervezeti menedzsment folyamatok jelentik a kulcsot a nagyobb idő/költség teljesítményhez.
A CMM és a CMMI ezeket a folyamatokat kulcs-folyamatcsoportoknak (KPA) nevezi, melyek feltétlenül szükségesek a képesség-érettség eléréséhez. Más szavakkal, a CMMI rámutat azokra a képességekre, melyekkel érdemes foglalkozni az érték növelésének érdekében.
Hogy állapították ezt meg?
A kutatás számos projektet vett alapul. Kiválasztották a kulcsfolyamatokat, majd csoportosították a projekteket az idő/költség és az előrejelzések viszonya alapján. Ennek alapján állapították meg a már említett képesség-érettség öt szintjét. Úgy is mondhatnánk, hogy bizonyos folyamatcsoportok alkalmazásával jelentős és hirtelen javulás érhető el az idő/költség és az előrejelzések viszonyában. A kutatók emellett észrevették azt is, hogy nem létezik fokozatos javulás, ha hiányzik egy folyamat, azonnal jelentős visszaesés lesz tapasztalható. Ezt mutatja a következő kép is:
Melyek az említett folyamatcsoportok?
Dióhéjban így néz ki a dolog:
► Ahhoz, hogy az első szintről, melyet „hősködő menedzsmentnek” is neveznek, a második szintre lépj, és jelentősen csökkentsd az idő/költség túllépéseket, el kell fogadnod és alkalmaznod kell a követelménymenedzsment, a projekttervezés, a projekt monitoring és a konfigurációs menedzsment folyamatait is, valamint még néhány más folyamatot (összesen 7 KPA-ról, azaz kulcs-folyamatcsoportról van szó).
► A másodikról a harmadik szintre való fellépéshez még néhány folyamatot kell alkalmazni. Ilyenek például az ellenőrzés, tervezés, érvényesítés és a döntéselemzés. Emellett szükség van még olyan szervezeti folyamatokra is, mint amilyen a meghatározott folyamatok tervezése, elkészítése, képzése, és szükségesek az eszközök, sablonok, szabványok, stb. is (még 10 KPA, azaz kulcs-folyamatcsoport).
► A negyedik szintet a projektek és folyamatok kvantitatív menedzsmentje jellemzi.
► Az ötödik szinten elvárás a folyamatos fejlesztés valamint a kvantitatív adatok alapján történő előrejelzés és mérés is.
Ne ess pánikba!
Ne ijedj meg a negyedik és ötödik szinttől – kezdd a második szint elérésével, majd célozd meg a harmadikat. Ez nem is lesz olyan nehéz, hiszen ezek mind olyan alapdolgok, melyekről már hallottál, sőt, egy részét valószínűleg már alkalmazod is. És jegyezd meg – ezzel a kis lépéssel már közelebb is kerültél a harmadik szinthez – fantasztikus, csak így tovább!
Ajánlott olvasmányok
Bizonyára van még kérdésed, vagy szeretnél több részletet is megtudni. Ajánljuk figyelmedbe:
- Mely érettségi szintek léteznek?
- Melyik szintet érdemes megcélozni? Szükségem van-e CMMI bizonyítványra? (GYIK)
- Létezik-e teljes lista, mely tartalmazza a szintek eléréséhez szükséges összes folyamatot?
- Pontosan mit kell alkalmazni a második és a harmadik szint eléréséhez?