Skip to main content

Számos sikertörténet tanúskodik arról, hogy a social collaboration megéri a pénzét. Ugyan tervezést, elkötelezettséget és időt vesz igénybe, de számos olyan előnnyel jár, amely kárpótol minket az igyekezetért.
Habár sok menedzsernek sikerült olyan mértékben beépíteni a social collaborationt a szervezeti kultúrába, hogy az a mindennapi aktivitások szerves részévé vált, mégis számos olyan cég van, amelyek nem tudnak megbirkózni a nehézségekkel.
A választ ennek a miértjére három példában keressük. Három olyan cégről lesz szó a továbbiakban, amelyek sikeresen alkalmazzák a social collaborationt, és habár más-más iparágban tevékenykednek, hasonlóságaik által fényt tudunk deríteni arra, hogy mi a titka a social collaboration sikeres bevezetésének.

Unisys, a gyorsaság szóvivője

Néhány évvel ezelőtt a szoftver és IT szolgáltatásokat értékesítő Unisys, belátta, hogy a 23 ezer alkalmazott között igencsak lelassult a kommunikáció.
“Lehetővé akartuk tenni az alkalmazottjaink számára, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak kapcsolatba lépni egymással. Ezzel akartuk elérni, hogy valós-idejű válaszokhoz jussanak”, mondta Gloria Burke, a vállalat együttműködési stratégia és irányítási osztályának a vezetője.
Az Unisys számára kiemelkedő fontosságú volt az, hogy az elsők között vezesse be a social collaborationt. Mivel ők is az informatika világában tevékenykedtek, így ezzel az előnnyel sokat tudjak segíteni saját ügyfeleiknek, amikor ők maguk is áttértek a social szoftverre.
Az Unisys nem várt egyik napról a másikra drasztikus eredményeket, ugyanis egy hároméves terv alapján dolgoztak. A legfrissebb adatok alapján az alkalmazottak több, mint 78 százaléka alkalmazza a szoftvert, míg a menedzserek és vezetők 100 százalékosan vesznek részt az aktivitásokban.
Sokat segített az is, hogy a CEO a kezdetektől fogva nagy támogatója volt az együttműködésnek. Ő maga is aktívan használta a szoftvert, és gyakran véleményezte a különböző blogokat. A hír, hogy még a főnöknek is bejön az újítás, futótűzként terjedt el a vállalatban, és mások is követni kezdték a példáját, mondja Burke. Emellett az egészséges versenyszellemnek is teret adtak azzal, hogy az aktivitásokat régiók és osztályok szerint is követhetővé tették, az emberi erőforrások osztálya pedig rendszeresen tűzött ki új célokat az együttműködéssel kapcsolatosan.

A fókuszt befelé fordító Telus

A Vancouverből származó, telekommunikációkkal foglalkozó Telus az ügyfelekkel való sajátos interakciói által szerezte meg az előnyt a piacon. “Miért ne lennénk mi az elsők, akik a social collaborationt a vállalaton belül arra használnánk, hogy embereket kössünk össze emberekkel, valamit tartalmakkal?”, tette fel a kérdést Dan Pontefract, a tanulás és együttműködés osztályának igazgatója. A kérdés azonban inkább csak költői volt, hiszen a választól függetlenül rövid időn belül létrejött a közösségi hálózat a cégen belül. “Úgy alkalmazzuk a technológiát, ahogyan jónak látjuk.” Ez volt Pontefract válasza arra a kérdésre, hogy miért döntöttek az mellett, hogy több social szoftvert kombinálnak ahelyett, hogy egy teljes csomagot használnának. Így minden probléma megoldásra talált, ám nincsenek olyan megoldásaink, amelyek “lógnak a levegőben” arra várva, hogy felmerüljön a probléma, amelyre ki lettek fejlesztve.
“Nem azért szereztük be a social collaborationt, mert trendi”, mondja Pontefract. “Nem hiúságról van szó, hanem arról, hogy valós időben javítsunk az alkalmazottak teljesítményén.”

Zappos, aki játékossá teszi a munkát

A Zappos egy nagy népszerűségnek örvendő online cipő és ruházati áruház, amely úgymond “újrahasznosította” azokat az eszközöket, amelyek a vevőikkel való kapcsolattartást teszik lehetővé, és sikeresen alkalmazta a 2000 alkalmazottat számláló szervezeten belül is.
“A Zapposban nincs határ a munkahelyi- és a magánélet között”, mondja Graham Kahr, a Zappos social commerce menedzsere. A cégen belül mindenféle csatornán tudnak kommunikálni az alkalmazottak, legyen szó Facebookról, Twitterről, Instagramról, vagy akár a jó öreg e-mailről. “A vállalati kultúránk kiváló – az alkalmazottaknak a természetükben van, hogy segítsenek másokon. Annyi lehetőségünk van a kapcsolattartásra, hogy rendkívüli könnyedséggel tudunk egymással kommunikálni”, mondja Kahr.

Különböző utak, hasonló összetevők

Az Unisys, a Telus és a Zappos mind különböző módon teszik hatékonyabbá az együttműködést és a kommunikációt, néhány dolog azonban közös bennük:
Már a social collaboration előtt is erős kultúrával rendelkeztek, amelyben a közös munka és a tudás megosztása elterjedt és megszokott fogalmak voltak.
Mind nyitottak voltak a változásokra és szívesen alkalmazkodtak a munkafolyamatok és a munkaszokások terén is, ez a rugalmasság pedig jelentősen megkönnyítette az újítás bevezetését.
Mindhárom cég azonosította azokat a területeket, ahol legnagyobb szükség volt a social szoftverre, és olyan programot választott, amely minden elvárásnak megfelelt.
A cégek megértették, hogy a social collaboration hosszú távra szól, és folyamatos odafigyelést igényel.

Összességében, ez a három cég remek példa arra, hogy milyen sokra megyünk a tervezéssel. Legyen az Unisys, a Telus és a Zappos sikertörténete a szamárvezetőnk, amely végigvezet minket a social collaboration hosszú, rögös, de mindenképpen kifizetődő útján.

Szóljon hozzá