bitrix, CRM, ERP, közösségi intranet, intranet
was successfully added to your cart.

RFID – Gyakran Ismételt Kérdések

By 2014-09-05RFID

Bár az RFID technika már hosszú ideje létezik, a legtöbb ember csak keveset tud róla. A következőkben igyekszünk megválaszolni az RFID-vel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket és eloszlatni a leggyakoribb aggályokat.

  • Mi az automatikus azonosítás?
  • Mi is az az RFID?
  • Hogyan működik egy RFID rendszer?
  • Az RFID és a rádióhullámok járnak-e valamilyen egészségügyi kockázattal?
  • Miért érdemesebb RFID-t használni, mint vonalkódokat?
  • Vajon helyettesítheti-e az RFID a vonalkódokat?
  • Az RFID új dolognak számít?
  • Ha az RFID olyan régóta létezik, és olyan jó, miért nem használja minden vállalat?
  • Vajon a szabványok hiánya az egyetlen dolog, ami megakadályozta az RFID széles körű használatát?
  • Mi a különbség az alacsony-, magas-, és ultra-magas frekvenciák között?
  • Miből tudhatom, hogy az általam kívánt felhasználási módhoz melyik a legmegfelelőbb frekvencia?
  • Minden országban ugyanazt jelenti az alacsony, a magas és az ultra-magas frekvencia?
  • Hallottam, hogy az RFID nem működik fém és víz jelenlétében. Ez azt jelenti, hogy nem használhatom konzervek és folyékony termékek esetén?
  • Mi a különbség az aktív és passzív címkék között?
  • Mennyi információ tárolására alkalmas egy címke?
  • Mi a különbség a csak olvasható és az olvasható-írható címkék között?
  • Mit jelent az olvasóütközés?
  • Mit jelent a címkeütközés?
  • Mekkora a leolvasási tartománya egy átlagos RFID címkének?
  • Az RFID-re vonatkoznak valamilyen szabványok?
  • Melyek az RFID technológia leggyakoribb felhasználási módjai?
  • Manapság vannak olyan vállalatok, amelyek RFID-t használnak?
  • Hallottam, hogy szenzorokkal is használható az RFID. Igaz ez?
  • Mik azok az intelligens szoftver-ügynökök és mi közük az RFID-hez?

Mi az automatikus azonosítás?

Barcode IdentificationAz automatikus azonosítás (röviden auto ID), egy tág fogalom, amely alatt egy sor olyan technológiát értünk, melyek gépeknek, készülékeknek nyújtanak segítséget tárgyak azonosításában. Az automatikus azonosítás fogalma gyakran párosul az automatikus adatrögzítés fogalmával. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok tárgyakat vagy más egyéb objektumokat szeretnének azonosítani, információkat szerezni azokkal kapcsolatban, illetve olyan módon rögzíteni azokat, hogy ne legyen szükség hozzá emberi munka bevonására. A legtöbb automatikus azonosító rendszer célja a hatékonyság növelése, az adatbeviteli hibák csökkentése, illetve az emberi erőforrások felszabadítása, hogy az ilyen átcsoportosítható legyen valamilyen értékesebb munkára. Az automatikus azonosítás más technológiákat is magába foglal, mint például a vonalkódokat, okoskártyákat, hangfelismerést, néhány biometrikus azonosítási technológiát (retina felismerés), optikai karakterfelismerést és rádióhullám azonosítást.

Mi is az az RFID?

A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID – Radio Frequency IDentification) olyan technológiák gyűjtőfogalma, amelyek a rádióhullámok segítségével képesek automatikusan azonosítani embert és tárgyat egyaránt. Több azonosítási módszer létezik, de a leggyakoribb közöttük a sorozatszám tárolása, amely személy és tárgy azonosítására képes, és esetleg más információk tárolására is alkalmas, mégpedig egy antennához kapcsolódó mikrocsipen keresztül (ezek együtt képezik az RFID válaszjeladót vagy az RFID-címkét). Az antenna a csip számára lehetővé teszi az azonosított információk továbbítását az olvasóig. Az olvasó átalakítja az RFID címkéről visszaverődött rádióhullámokat, melyek aztán digitális formában jutnak el az azok feldolgozására alkalmas számítógépekig.

Hogyan működik egy RFID rendszer?

Az RFID rendszer egy mikrocsipes „címkéből”, valamint egy lekérdező vagy olvasó egységből áll. Az olvasó elektromágneses hullámokat bocsát ki. A címke antennája úgy van beállítva, hogy fogadja ezeket a hullámokat. A passzív RFID címke az olvasó elektromágneses teréből nyeri az energiáját, és ennek segítségével látja el árammal a mikrocsip áramköreit. A csip ekkor megváltoztatja a hullámokat és visszaküldi azokat az olvasónak, ami átalakítja az új hullámokat digitális adatokká.

Az RFID és a rádióhullámok járnak-e valamilyen egészségügyi kockázattal?

Az RFID az elektromágneses spektrum alsó tartományait használja fel. Az RFID olvasó által kibocsátott hullám kevésbé mondható veszélyesnek, mint például az autórádióból származó hullámok.

Miért érdemesebb az RFID-t használni, mint vonalkódokat?

Depositphotos_18690245_mAz RFID rendszerek nem feltétlenül „jobbak” a vonalkódoknál. Két különböző technológiáról van szó, melyeknek megvannak a saját ajánlott felhasználási módjaik, amik helyenként átfedik egymást. A legnagyobb különbség köztük az, hogy a vonalkódok optikai módszerekkel olvashatók, míg az RFID-nél ez rádióhullámok segítségével történik. Ez a vonalkódok esetében azt jelenti, hogy a leolvasónak „látnia” kell a vonalkódot, hogy le tudja olvasni, vagyis a szkenner felé kell tartani, hogy megtörténjen a leolvasás. A rádióhullámos azonosítás, ezzel szemben, nem igényel ilyesmit, mivel az RFID címkék azonnal leolvashatók, amint az olvasási tartományon belül vannak. A vonalkódoknak komoly hiányossága még, hogy a címke sérülése, szennyeződése vagy leesése esetén lehetetlenné válik a leolvasás. A szabványos vonalkódok csak a gyártót és a terméket azonosíthatják, nem az egyedi árucikket. Minden tejes dobozon ugyanolyan vonalkód szerepel, ezzel lehetetlenné téve egyéb tulajdonságainak, például a szavatosságának beazonosítását.

Vajon helyettesítheti-e az RFID a vonalkódokat?

Valószínűleg nem. A vonalkódok olcsó és hatékony megoldást jelentenek bizonyos feladatok elvégzésénél. Valószínűsíthető, hogy az RFID és a vonalkód még hosszú ideig párhuzamosan jelen lesz.

 Az RFID új dolognak számít?

Az RFID egy már bizonyított technológia, amelyet az 1970-es évek óta használnak. Mostanáig túl drágának és ritkának bizonyult ahhoz, hogy alkalmazása a kiskereskedelem terén is praktikus legyen. Azonban, az RFID címkék olcsóbb gyártása számos problémát tudna megoldani, amelyek a vonalkódok használatából erednek. A rádióhullámok képesek áthatolni a legtöbb nemfémes anyagon, tehát a címke beilleszthető a csomagolásokba vagy bevonható műanyag védőréteggel is, amely képes ellenállni az időjárás viszontagságainak és emellett nagyobb tartóssággal bír. Mivel a címkék mikrocsippel ellátottak, ezért minden egyes termék egyedi azonosítószámot kaphat.

Ha az RFID olyan régóta létezik, és olyan jó, miért nem használja minden vállalat?

Sok vállalat már befektetett RFID rendszer kiépítésébe, hogy élvezhessék a technológia által kínált előnyöket. Az effajta beruházások jellemzően „zártláncú” rendszerekben történnek, ahol a nyomon követett termék nem hagyja el a vállalat fennhatóságát. Ennek a fő oka, hogy egyelőre még nem léteznek egységes szabványok a bizonyos területeken való felhasználásra, így ha az egyik vállalat RFID címkét helyez a termékére, majd elküldi azt a másik vállalatnak, az ottaniak nem fogják tudni leolvasni azt, hacsak nem ugyanolyan RFID rendszerrel rendelkeznek. Előfordul azonban nem zártláncú felhasználás is, például a szállítás területén, amikor is a cégek végig tudják követni termékük útját és az út közben történő esetleges állapotváltozásait.

Vajon a szabványok hiánya az egyetlen dolog, ami megakadályozta az RFID széles körű használatát?

Problémát jelent még az ár is. Az RFID olvasók ára borsos lehet, ráadásul sok cégnek több száz vagy több ezer olvasóra lenne szüksége, hogy minden gyárába, raktárába és üzletébe jusson belőlük. Emellett a címkék használata sem lenne gazdaságos az olcsóbb termékek esetében, ezért ilyen esetekben még mindig a vonalkód használata a leggyakoribb. Igaz, a vonalkóddal szemben egyes RFID címkék átprogramozhatók, ezáltal újrahasznosíthatók.

Mi a különbség az alacsony, magas, és ultra-magas frekvenciák között?

Csakúgy, mint a rádió, amely képes különböző frekvenciájú csatornákra ráhangolódni, ugyanúgy az RFID címkéket és olvasót is úgy kell beállítani, hogy egy frekvencián működjenek. Az RFID rendszerek különböző frekvenciákat használnak, de általánosságban beszélve a leggyakoribb az alacsony- (125 kHz körül), a magas- (13.56 MHz) és az ultra-magas frekvencia (850-900 MHz). A mikrohullámok (2.45 GHz) is használatosak néhány alkalmazás esetén. A rádióhullámok eltérően viselkednek különböző frekvenciákon, ennek megfelelően kell megtalálni a legmegfelelőbb frekvenciát a kívánt felhasználási módhoz.

Miből tudhatom, hogy az általam kívánt felhasználási módhoz melyik a legmegfelelőbb frekvencia?

WA különböző frekvenciák különböző jellemzőkkel rendelkeznek, így válnak hasznosabbá különféle felhasználási módok esetében.  Például, az alacsony frekvenciás címkék olcsóbbak, mint az ultra-magas frekvenciájú címkék, energiatakarékosabbak, és jobban át tudnak hatolni a nemfémes anyagokon. Az olyan tárgyak közeli leolvasására megfelelő, amelyek sok vizet tartalmaznak, mint például a gyümölcsök. Az ultra-magas frekvenciák általában nagyobb hatótávolságon képesek működni és gyorsabbá is válik általuk az adatforgalom, de több energiát használnak, és kevésbé tudnak áthatolni az anyagokon, így a sikeres leolvasáshoz erősen ajánlott, hogy semmi ne legyen a címke és az olvasó között. Az ultra-magas frekvenciájú címkék kiválóan alkalmazhatók például raktárajtókon áthaladó dobozok azonosítására. Talán a legcélszerűbb egy tanácsadóval, szakemberrel vagy magával a gyártóval konzultálni, aki segíthet kiválasztani a legmegfelelőbb frekvenciát a különféle alkalmazási területeken.

Minden országban ugyanazt jelenti az alacsony, a magas és az ultra-magas frekvencia?

A legtöbb ország a 125 kHz vagy 134 kHz-es rádióspektrum tartományát használja fel az alacsony frekvenciás rendszerekhez, míg a magas frekvencia világszerte 13,56 MHz-et jelent.  Az ultra-magas frekvenciájú RFID rendszerek csak a 1990-es években jelentek meg, így az országok még nem egyeztek ki egy egységes frekvenciatartományban sem, amely az RFID-nek a legmegfelelőbb lenne. Európa 868 MHz-et használ az ultra-magas frekvenciához, míg az Amerikai Egyesült Államok 915 MHz-et. Egészen a közelmúltig Japán nem engedélyezte e frekvenciatartomány használatát, de most már meg szeretnék nyitni a 960MHz-es sávot. Sok más készülék használ ultra-magas frekvenciát, így sokig fog tartani, mire kineveznek egy egységes sávod az RFID számára. Egyes csoportok, mint például a Global Commerce Initiative (Globális Kereskedelmi Kezdeményezés) próbálják ösztönözni a világ kormányait, hogy megegyezzenek egy adott frekvenciában és annak kivitelezésén. Az RFID-címkék és olvasók készítői is olyan rendszerek fejlesztésén dolgoznak, amelyek több mint egy frekvencián képesek működni, így megoldva a felmerülő frekvenciakülönbségek problémáját.

Hallottam, hogy az RFID nem működik fém és víz jelenlétében. Ez azt jelenti, hogy nem használhatom konzervek és folyékony termékek esetén?

Nem. Az ultra-magas frekvenciák esetén a rádióhullámok visszaverődnek a fémekről és elnyelődnek a vízben. Ez nehezebbé teszi a fémes valamint a magas víztartalommal rendelkező termékek követését, de jól megtervezett rendszerekkel és alapos mérnöki munkával leküzdhető ez a probléma. Az alacsony és a magas frekvenciás címkék számítanak jobban működnek a magas folyadéktartalmú vagy fémes termékek esetében. Ma már léteznek olyan alacsony frekvenciájú RFID címkék, melyeket fém autóalkatrészekbe építenek és tökéletesen működnek.

Mi a különbség az aktív és passzív címkék között?

red RFID TagAz aktív RFID-címkékben elem van, amely arra szolgál, hogy ellássa árammal a mikrocsip áramkörét, hogy az jelet tudjon sugározni az olvasónak (ahogy a mobiltelefon sugározza a jelet a bázisállomásnak). A passzív címkéknek nincs elemük, hiszen az áramot az olvasóból nyerik, ami elektromágneses hullámokat gerjeszt a címke antennája felé. Vannak félig aktív címkék is, az aktívakhoz hasonlóan van elem, de ez csak az áramköröket látja el árammal, a kommunikáció már az olvasó elektromágneses terének segítségével történik. Az aktív és a félig aktív címkék nagyon hasznosak olyan esetekben, ha nagy értékű árukat kell nagy távolságból azonosítani (pl.: vasúti szállítás esetén), de több pénzbe is kerülnek, ezért túl drága megoldásnak számít, hogy alacsony értékű tárgyak azonosításánál használják fel. A legtöbb cég az ultra-magas frekvenciájú, passzív címkék alkalmazására fókuszál. Az olvasási tartományuk alacsony, általában kevesebb, mint 6 méter az aktív címkék 30 méteres vagy annál is nagyobb leolvasási távolságához képest, de sokkal alacsonyabb az áruk és a termékek csomagolásán is el lehet őket helyezni.

Mennyi információ tárolására alkalmas egy címke?

Nagyban függ a gyártótól és az alkalmazási területtől, de általában egy címke 2KB adat tárolására alkalmas, ami elegendő a termékekre vonatkozó alapvető információk tárolására. A vállalatok most egy egyszerű „rendszámos” címke bevezetését tervezik, ami egy 96-bites sorszámot tartalmaz. Minél egyszerűbb a címke, gyártása annál olcsóbb lehet és annál több helyen hasznosíthatják ezt a technikát.

Mi a különbség a csak olvasható és az olvasható-írható címkék között?

A mikrocsipek az RFID-címkékben lehetnek olvasható-írhatók és csak olvashatók. Az olvasható-írható chipeknél információkat adhatunk hozzá a címkéhez vagy felülírhatóak a már meglévő információk, amikor a címke a leolvasó hatáskörében van. A csak olvasható címkékre általában a gyártási folyamat során kerülnek fel az adatok, melyeket később nem lehet felülírni.

Mit jelent az olvasóütközés?

Ez a probléma akkor jelentkezik, ha két azonos frekvencián működő RFID olvasó jelei zavarják egymást. Ezt nevezik olvasóütközésnek. Az egyik módszer a probléma kiküszöbölésére, hogy az olvasókat úgy állítják be, hogy különböző időkben olvassák le a címkéket, így jeleik nem fognak ütközni. Ez viszont azt jelentheti, hogy egy RFID címke kétszer is leolvasásra kerül egy olyan területen, ahol a két olvasó olvasási tartományai átfedi egymást. Emiatt a rendszert úgy kellene beállítani, hogy ha az egyik olvasó leolvassa a címkét, akkor a másik ezt már ne ismételje meg.

Mit jelent a címkeütközés?

Az olvasók munkáját szintén zavarhatja, ha az olvasási tartományon belül egyszerre több címke is van. Ilyenkor egyszerre több csip válaszol az olvasónak összezavarva azt, ezt nevezzük címkeütközésnek. Ennek kiküszöbölésére több gyártó is kifejlesztett már olyan rendszereket, melyekben a címkék képesek egyenként válaszolni az olvasónak. Ez azonban nem jelent lassulást a leolvasási folyamatban, hiszen egy címke leolvasása néhány milliszekundum alatt megtörténik.

Mekkora a leolvasási tartománya egy átlagos RFID címkének?

A leolvasási tartománya a passzív címkéknek (elem nélküli címkék) sok tényezőtől függ, a működési frekvenciától, az olvasó erejétől, fémtárgyak közelségétől vagy más rádiófrekvenciákat használó készülékektől. Az alacsony frekvenciájú passzív címkéket általában fél méterről vagy még közelebbről olvassák le. A magas frekvenciás passzív címkék leggyakrabban 1 méterről olvassák le, míg az ultra magas frekvenciájú címkéknél ez a távolság többnyire 3-6 méter között mozog. Ahol nagyobb távolságú leolvasásra van szükség, mint például a vasúti kocsik nyomon követéseinél, aktív címkéket alkalmaznak, melyek a bennük lévő elemnek köszönhetően akár 100 méterre is megnövelhetik az olvasási tartományt.

Az RFID-re vonatkoznak valamilyen szabványok?

Igen. Néhány nagyon speciális felhasználási mód esetében (pl.: élőállatok nyomon követése) már elfogadásra került néhány nemzetközi szabvány. Sok más szabvány elfogadtatása még folyamatban van. Az International Organization for Standardization (ISO) olyan szabványokon dolgozik, amelyekkel az ellátási láncban mozgó áruk nyomon követése kivitelezhető magas frekvenciás címkékkel (ISO 18000-3) illetve ultra-magas címkékkel (ISO 18000-6).

Melyek az RFID technológia leggyakoribb felhasználási módjai?

Az RFID-t manapság már rengeteg dologra használják, kezdve a tehenek és háziállatok nyomon követésétől, egészen az olajkutak működésének a követéséig és szabályozásáig. Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik, de az RFID felhasználási területeinek csak az emberi képzelet szabhat határt. A leggyakrabban áruk, újrahasznosítható konténerek, értékes szerszámok és egyéb felszerelések követésére használják a technológiát. Az RFID felhasználható még biztonsági rendszereknél (pl.: beléptető rendszerek) vagy akár fizetési rendszereknél is, ami lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy készpénz használata nélkül is fizessenek.

Manapság vannak olyan vállalatok, amelyek RFID-t használnak?

Igen. Világszerte több ezer vállalat használ már RFID-t a hatékonyság javítására. A Club Car golfautó gyártó cég a termelékenységét kívánta megnövelni az RFID technológia bevezetésével. A világ egyik legnagyobb pisztácia-termelőjének számító Paramount Farms célja a hatékonyabb betakarítás volt, míg az NYK Logistics (kikötői konténerrakodó cég) a konténerek mozgatását gyorsította meg a forgalmas Long Beach-i kikötőben az RFID segítségével. Világszerte más vállalatok is használnak már RFID-t a legkülönbözőbb módokon.

Hallottam, hogy szenzorokkal is használható az RFID. Igaz ez?

Igen. Egyes vállalatok szenzorokkal kombinálják az RFID-címkéket, amik érzékelik és rögzítik a hőmérsékletet, a mozgást, sőt még a radioaktivitást is. Egy napon ugyanazok a címkék, melyek az áruk mozgását és pillanatnyi helyzetét követik, talán arra is képesek lesznek, hogy jelezzék, ha az árut nem megfelelő hőmérsékleten tárolták, ha lejárt a szavatossági ideje vagy ha valaki idegen anyagot juttatott bele.

Mik azok az intelligens szoftver-ügynökök és mi közük az RFID-hez?

A szoftver-ügynökök alapvetően önálló alkalmazások, amik automatizálják a döntéshozatalt, azáltal, hogy szabályokat állítanak fel. Például ha X eset megtörténik, akkor erre válaszul Y-nak kell történnie. Ez nagyon hasznos dolog, hiszen az embereket túlterhelné az RFID címkékből érkező adatáradat és nem lennének képesek valós időben reagálni. Emiatt az ügynökök valószínűleg arra lesznek használva, hogy automatizálják a rutindöntéseket és csak akkor figyelmeztessék az alkalmazottakat, amikor az ő beavatkozásukra van szükség. Ez hasznos lehet például egy raktárkészlet kezelésénél, ahol a szoftver-ügynökök maguk kezelnék a beérkező információkat és hoznák meg az egyszerű döntéseket és riasztást küldenének az embereknek, ha azt észlelnék, hogy valamelyik áru kifogyóban van.

X

A weboldal cookiekat használ a felhasználói élmény növeléséhez. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás